60 év távollét után a fakó keselyű (Gyps fulvus) visszatért fészkelő fajként a Balkán-hegységbe és a bolgár Pirin-hegységbe. Mindez a természetvédelmi és egyedülálló siker három kelet-európai projekt együttes eredménye: LIFE FOR KRESNA GORGE (LIFE11 NAT/BG/000363), Vultures back to LIFE (LIFE14 NAT/BG/000649) and VULTURES' RETURN (LIFE08 NAT/BG/000278).

Az Ibériai-félszigeten kívül, már csak 1000 pár költ elszigetelt helyeken, azonban sok európai országban a faj mára kihalt. A 20. század közepéig a fakó keselyű gyakori volt s egész Bulgáriában fészkelt és minden elérhető sziklán élőhelyet talált magának. Ugyanakkor mérgezés miatt a populáció lecsökkent és 1971-ben kihaltnak nyilvánították. Később, 1978-ban, egy kis kolóniát megtaláltak a keleti Rodope hegységben. A természetvédők és a szakértők erőfeszítéseinek köszönhetően 2015-ben a tenyészpárok száma újból elérte a 75-t.

A visszatelepítést célzó projektek (reintroduction projects) már folyamatban vannak a Balkán–hegységben és a Kresna-szorosban több mint 10 éve, különösen a LIFE program 2010-es intenzív erőfeszítéseinek köszönhetően. 60 év után az első sikeresen kikelt és kirepült fióka Délnyugat-Bulgáriában született a Vrachanska-hegységben 2015-ben. További 11 repült ki a Balkán-hegység és a Kresna-szoros szikláiról 2016-ban, amelyek nyolc európai természetvédő nevét fogják viselni.

További információ elérhető az ún. Vadon élő növények és állatok alap (Fund for Wild Flora and Fauna) honlapján.

A LIFE programnak köszönhetően egyéb keselyű fajok visszatelepítése is folyamatban van. Így például 60 év után a múlt évben - a VULTURES’ RETURN projekt keretében - látták meg az első szakállas keselyű (Gypaetus barbatus) lerakott tojásait Bulgáriában.

További információ a fakó keselyűről:

A fakó keselyű (Gyps fulvus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó, rokonai közül nevében is megmutatkozó világos tollazatával kitűnő, nagy termetű, dögevő madár.A fakó keselyűk hatalmas elterjedési területen fordulnak elő: a legmagasabb hegységek és a sűrű erdőségek kivételével Közép-Ázsiától és India északi részétől kezdve a Közel-Keleten át a Földközi-tenger medencéjéig számos helyen találkozhatunk vele. Európában a Pireneusi-félszigeten és a Balkánon gyakori, de északabbra (például a Cévennekben és a Kárpátokban) is előfordul. Alapvetően a középhegységi, melegebb éghajlatú régiókat kedveli. (Forrás: Wikipédia)