Utolsó frissítés: 2019-09-17

Frisítés dátuma: 2019-09-17

hun eng Utolsó frissítés: 2019-09-17 kapcsolat gyik Segíthetünk? Önerő-támogatás
25 éves a LIFE program

Hírek

A Tanács következtetései a Párizsi Megállapodásról és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) keretében megrendezett találkozókról

A Tanács következtetéseket fogadott el a Párizsi Megállapodásról és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) összefüggésében megrendezésre kerülő találkozók (Bonn, 2017. november 6–17.) előkészítéséről.

Bővebben: magyarul: http://www.consilium.europa.eu/press-releases-pdf/2017/10/47244665449_hu.pdf

eredeti nyelven, angolul: http://www.consilium.europa.eu/press-releases-pdf/2017/10/47244665449_en.pdf

„AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

Globális fellépés a Párizsi Megállapodás keretében

1. HANGSÚLYOZZA, hogy a békés és fenntartható világ szempontjából kiemelkedően fontos a szabályokon alapuló globális rend, amelynek kulcsfontosságú alapelve a multilateralizmus, és amelynek középpontjában az Egyesült Nemzetek Szervezete áll;

2. ÜDVÖZLI, hogy a Párizsi Megállapodást sikerült rövid időn belül hatályba léptetni, és ezzel a nemzetközi közösség tanúbizonyságot tett arról, hogy eltökélt szándéka az éghajlatváltozás jelentette közös kihívások kezelése; RÁMUTAT ARRA, hogy a Párizsi Megállapodás visszafordíthatatlan, és annak úgy integritása, mint maradéktalan végrehajtása bolygónk egésze biztonságának és jólétének a záloga; HANGSÚLYOZZA, hogy a megállapodás egyértelműen jelzi az éghajlatváltozás problémájának kezelésére szolgáló globális szintű intézkedések irányát úgy a kormányok, mint a szubnacionális szintű hatóságok, valamint a civil társadalom, az üzleti szféra és a magánszektor számára egyaránt;

3. mély aggodalommal ÁLLAPÍTJA MEG, hogy egyre intenzívebbé és/vagy gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események, amelyek számos halálesetet okoznak, tömeges elvándorlásra kényszerítik a lakosságot, világszerte milliók megélhetését és egészségét sodorják veszélybe, és több milliárd euró kárt okoznak az infrastruktúrában és az ökoszisztémákban; MEGJEGYZI, hogy a tudományos kutatások alapján az éghajlatváltozás hozzájárul a nagyobb intenzitású és/vagy egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási eseményekhez; aggodalommal VESZI TUDOMÁSUL az Északi-sarkvidéki Tanács közelmúltban tett azon megállapítását, mely szerint az Északi-sarkvidék felmelegedésének mértéke a világszerte mért átlag több mint kétszerese, ami komoly globális következményekkel jár;

4. KIEMELI, hogy minden egyes ország részvételére és hozzájárulására elengedhetetlenül szükség van ahhoz, hogy – az olyan célok összefüggésében, mint a fenntartó fejlődés, a szegénység felszámolása, az élelmezésbiztonság, a nemek közötti egyenlőség, az emberi jogok tiszteletben tartása, az őslakosok és a helyi közösségek jogainak tiszteletben tartása, valamint a biológiai sokféleség megóvása – határozottabb globális választ adjunk az éghajlatváltozás jelentette veszélyekre, és megvalósítsuk a Párizsi Megállapodásban rögzített hosszú távú célokat; szolidaritását FEJEZI KI mindazokkal, akik legvédtelenebbek az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben;

5. ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI, hogy az Európai Unió elkötelezett a Párizsi Megállapodás maradéktalan végrehajtása mellett, ahogyan azt legutóbb 2017. júniusi ülésén az Európai Tanács, június 19-i ülésén

pedig a Külügyek Tanácsa is kijelentette; HANGSÚLYOZZA, hogy a Párizsi Megállapodás egy olyan, rendkívüli jelentőséggel bíró globális eszköz, amely előmozdítja az éghajlatváltozással szembeni közös intézkedéseket, hozzájárul a globális biztonsághoz, és felgyorsítja az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátású, fenntartható, és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens gazdaságok, illetve társadalmak felé való átmenetet;

6. ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI, hogy az EU a jövőben is az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó globális erőfeszítések élére fog állni, és továbbra is elkötelezett amellett, hogy minden részes féllel továbbvigye a Párizsi Megállapodás végrehajtása érdekében folytatott együttműködést, szorosabbra fűzze a meglévő partnerségeket, és a nemzetközi partnerekkel új szövetségeket alakítson ki, továbbá hogy együttműködjön azokkal a különböző szereplőkkel, akik támogatásukról biztosították a Párizsi Megállapodást, és akik nagy ívű klímapolitikai intézkedéseket hoznak; FELSZÓLÍTJA minden partnerét arra, hogy őrizzék meg a lendületet annak érdekében, hogy a COP23 és a COP24 alkalmával, valamint azt követően is kedvező eredmények szülessenek;

7. ÜDVÖZLI, hogy 166 részes fél megerősítette a Párizsi Megállapodást, valamint hogy minden uniós tagállam lezárta a megállapodás ratifikálását; ARRA ÖSZTÖNZI az összes többi országot is, hogy a lehető leghamarabb erősítse meg a megállapodást; ISMÉTELTEN KIJELENTI, hogy határozottan támogatja azt az inkluzív megközelítést, amely lehetővé teszi, hogy minden részes fél részt vehessen a Párizsi Megállapodás gyakorlatba való átültetésében és végrehajtásában, valamint hogy ehhez teljes mértékben hozzájárulhasson;

A Párizsi Megállapodás végrehajtásának előmozdítása

8. ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI, hogy az EU az Európai Tanács által 2014 októberében elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós éghajlat- és energiapolitikai keretben foglaltakkal összhangban továbbra is elkötelezetten végrehajtja éghajlat-politikáját; ÜDVÖZLI az EU és tagállamai nemzeti vállalásainak végrehajtása terén tett lépéseket, amelyek arra irányulnak, hogy 2030-ig az Unión belül az 1990-es szinthez képest legalább 40 %-kal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása; TISZTÁBAN VAN AZZAL, hogy a hosszú távú célok és az ötéves felülvizsgálati ciklusok jelentős szerepet töltenek be a Párizsi Megállapodás végrehajtásában;

9. KIEMELI, hogy az EU jó úton halad afelé, hogy elérje azon célját, mely szerint 2020-ig az 1990-es szinthez képest 20 %-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását; ÚJÓLAG HANGSÚLYOZZA, hogy az Unió és tagállamai már most eleget tesznek a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszaka tekintetében vállalt kötelezettségeiknek, és hogy a legfrissebb adatok szerint valószínűsíthetően túl is teljesítik a 2020-ra meghatározott célértéket, miközben a gazdaság is növekedett;

10. ARRA SÜRGET minden országot, hogy folytassák nemzeti vállalásaik, valamint adott esetben az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak az egyes országok általi megtervezésére irányuló folyamatok előkészítését és végrehajtását; MEGÁLLAPÍTJA, hogy az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mintegy 80 %-ért felelős G20-országok erőfeszítései és intézkedései döntő fontosságúak; ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI, hogy az EU és tagállamai az alacsony kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlődés összefüggésében továbbra is készek támogatni a partnerországokat nemzeti vállalásaik kidolgozásában és végrehajtásában, valamint készek e partnerországokkal megosztani ezzel kapcsolatos tapasztalataikat, és – többek között olyan kezdeményezések révén, mint a nemzeti vállalásokkal kapcsolatos partnerség – készek elősegíteni azt, hogy a nemzeti vállalások és a nemzeti fejlesztési stratégiák összhangban legyenek egymással; ELISMERI a legkevésbé fejlett országok és a fejlődő kis szigetállamok erőfeszítéseit;

11. FELHÍVJA A FIGYELMET ARRA, hogy az egyezmény keretében folytatott többoldalú együttműködésből, valamint a globális éghajlatvédelmi menetrend keretében megvalósuló önkéntes és együttműködésen alapuló intézkedésekből fakadó egyre nagyobb mértékű hozzájárulások közelebb visznek a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez; NAGYRA ÉRTÉKELI a szubnacionális szintű hatóságok, az üzleti vállalkozások, a civil társadalom, és a többi, nem állami szereplő jelenlegi erőfeszítéseit és vállalásait, amelyekkel előmozdítják az éghajlatváltozás elleni fellépést; további erőfeszítésekre KÉR FEL e területen; ÜDVÖZLI az éghajlatváltozás elleni globális fellépésben élen járó szereplők munkáját; ÖSZTÖNZI e szereplők arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megállapodjanak a globális éghajlatvédelmi menetrend keretében megvalósuló kezdeményezésekkel és szövetségekkel kapcsolatos lépéseknek és az ezek terén elért eredmények értékelésének a módjáról; emellett TÁMOGATJA a globális éghajlatvédelmi fellépés marrákesi partnerségével kapcsolatos megközelítésüket;

12. HANGSÚLYOZZA, hogy az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) rendkívül fontos szerepet tölt be azáltal, hogy tudományos segítséget nyújt az UNFCCC keretében folyó munkához és tudományos alapokat biztosít a Párizsi Megállapodás végrehajtásához; VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az IPCC különjelentése elé, amelyet a testület az iparosodás előtti szinthez képest mért 1,5°C-os globális felmelegedés hatásairól és a kapcsolódó globális üvegházhatásúgáz-kibocsátási pályákról készít; ÚGY VÉLI, hogy ez a különjelentés értékes információforrást jelent majd a 2018. évi támogató párbeszéd keretében jövőre folytatandó megbeszélések szempontjából;

13. KIEMELI az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátást támogató hosszú távú fejlesztési stratégiák mint olyan szakpolitikai eszközök jelentőségét, amelyek révén ki lehet dolgozni azokat a megbízható pályákat és hosszú távú szakpolitikai változásokat, amelyekre a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez szükség van; továbbá ÖSZTÖNZI e stratégiák kidolgozását; ÜDVÖZLI az Európai Bizottság és a tagállamok azon kezdeményezését, hogy mélyreható elemzést készítsenek a Párizsi Megállapodásban foglalt hosszú távú hőmérsékleti célokkal koherens pályák környezeti, gazdasági és társadalmi hatásairól annak érdekében, hogy ez – az uniós stratégiának az 1/CP.21. sz. határozat 35. pontja szerinti kidolgozása céljából – alapul szolgáljon az e témában folytatandó uniós szakpolitikai megbeszélésekhez;

14. EMLÉKEZTET arra, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén megvalósuló nagy ívű fellépés stratégiai prioritást jelent az EU és tagállamai számára a partnerországokkal való konkrét közös fellépés és együttműködés megerősítését célzó diplomáciai párbeszéd során, összhangban a 2016. évi klímadiplomáciai cselekvési tervvel és a Tanács 2017. márciusi, az EU energia- és klímadiplomáciájáról szóló következtetéseivel;

15. EMLÉKEZTET az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról szóló, 2017. október 10-i következtetéseire; MEGERŐSÍTI, hogy az EU és tagállamai elkötelezettek amellett, hogy még nagyobb összegeket mozgósítsanak az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozása érdekében, mindezt a fejlett országok által kitűzött, 2025-ig kiterjesztett azon közös cél megvalósításának részeként, hogy 2020-ig a források, eszközök és csatornák széles körének bevonásával évente együttesen 100 milliárd USD összeget mozgósítanak az éghajlatváltozás mérséklésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak a céljára; ISMÉTELTEN KIJELENTI, hogy a közforrások továbbra is jelentős szerepet fognak betölteni az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásában; HANGSÚLYOZZA, hogy az EU és tagállamai biztosítják az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó közfinanszírozás legjelentősebb részét, továbbá hangsúlyozza, hogy a jövőben a hozzájárulók szélesebb körének részvételére lenne szükség;

16. ISMÉT FELSZÓLÍT minden részes felet arra, hogy dolgozzanak ki egy globális helyzetfelmérési eljárást, amely egy szélesebb körű felülvizsgálati ciklus kulcselemeként megalapozná és ösztönözné

azokat a folyamatokat, amelyek egyre nagyobb ívű intézkedésekhez vezetnének mind uniós, mind pedig globális szinten; ÚGY VÉLI, hogy a globális helyzetfelmérési eljárás eredményeként lehetővé kellene válnia annak, hogy jobban átlássuk, hogy a részes felek egyéni hozzájárulásai milyen összhatással járnak, és milyen közös intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy meg tudjuk valósítani a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljait, valamint hogy az éghajlatvédelmi fellépés terén konkrét lehetőségek nyíljanak; HANGSÚLYOZZA, hogy minden részes fél nemzeti vállalásai tekintetében egységes időkeret megállapítására kell törekedni;

A COP23 céljai

17. ELISMERÉSSEL ADÓZIK azelőtt, hogy a Fidzsi-szigetek az első olyan kis szigetállam, amely rendkívüli vezetői szerepéről tanúbizonyságot téve vállalta a COP elnöki tisztének betöltését; MEGERŐSÍTI, hogy támogatja a Fidzsi-szigeteket mint a COP/MP/CMA jövőbeli elnökségét adó országot minden, a COP23 előkészítése során és a konferencia alkalmával javasolt kezdeményezésében, hogy a konferencia sikeres legyen;

18. ÜDVÖZLI, hogy a jelenlegi marokkói és a jövőbeli fidzsi-szigeteki elnökség 2017 májusában átfogó és átlátható konzultációkat folytatott a 2018. évi támogató párbeszéd alakításáról – a támogató párbeszéd lesz Párizs után az első olyan kulcsfontosságú politikai momentum, amelynek során a részes felek áttekintik a Párizsi Megállapodás 4. cikkének (1) bekezdésében foglalt célkitűzés elérésre érdekében tett együttes erőfeszítéseik eredményeit; MEGÁLLAPÍTJA, hogy a támogató párbeszéd eredményei az 1/CP.21. sz. határozat 20. pontjának megfelelően alapul szolgálnak majd a nemzeti vállalások meghatározásához; HANGSÚLYOZZA, hogy a COP23 lezárultával kellően egyértelműnek kell lennie, hogy hogyan kell lefolytatni a 2018. évi támogató párbeszédet; SZERETNÉ, ha az EU és a tagállamok aktívan vennének részt a 2018. évi támogató párbeszédben;

19. ÉRDEKLŐDVE VÁRJA azt a konstruktív, magas szintű rendezvényt, amelyen a COP23 alkalmával az éghajlatváltozás elleni fellépésekben élen járó szereplők vesznek majd részt, csakúgy, mint a nem állami szereplők általi nagyobb szerepvállalást;

20. NYUGTÁZZA azokat az eredményeket, amelyeket a marrákesi COP22 és a kisegítő testületek 2017. májusi bonni találkozója alkalmával sikerült elérni a párizsi munkaprogrammal kapcsolatban; HANGSÚLYOZZA, hogy annak érdekében, hogy a COP24 alkalmával határozatokat lehessen elfogadni, a Bonnban megrendezésre kerülő COP23 alkalmával határozattervezetek vagy szövegrészek formájában jelentős előrelépést kellene elérni a párizsi munkaprogram minden olyan pontját illetően, amelyre vonatkozóan az 1/CP.21. sz. határozat megbízást adott; TÁMOGATJA, hogy a megállapodás minden rendelkezésének végrehajtását célzó előkészületek – a Párizsi Megállapodás eredményességét biztosítani hivatott alapvető elemként – kiegyensúlyozott módon haladjanak előre, ideértve az éghajlatváltozás hatásainak a mérséklését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, a végrehajtási eszközöket és az átláthatósági keretrendszert;

21. VÁRAKOZÁSSAL TEKINT AZ ELÉ, hogy eredményorientált együttműködést folytasson a többi részes féllel a lengyelországi Katowicében 2018-ban megrendezésre kerülő COP24 előkészítése során és a konferencia alkalmával annak céljából, hogy a Párizsi Megállapodás végrehajtásának előkészítését szolgáló jóváhagyott munkaprogram keretében sikereket lehessen elkönyvelni;

Egyéb folyamatok

22. HANGSÚLYOZZA, hogy a Párizsi Megállapodás, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend, a sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret, a riói egyezmények és a vonatkozó ENSZ-stratégiák tekintetében szoros és következetes koordinációra és szinergiák

kialakítására van szükség; MEGÁLLAPÍTJA, hogy ezek a multilaterális eszközök igazolták, hogy az ENSZ minden tagállamának szükségszerűen egymás partnereként kell együttműködnie – és képesek is együttműködni – az olyan globális kérdések kezelése érdekében, mint az éghajlatváltozás, a fenntartható fejlődés, a katasztrófák kockázatának csökkentése és kezelése, valamint a szegénység felszámolása;

23. ÜDVÖZLI az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyv kigali módosításának elfogadását, amelynek célja, hogy a Felek a 28. találkozójukon beszüntessék a fluorozott szénhidrogének (HFC-k) használatát, és EMLÉKEZTET arra, hogy a Tanács elfogadta a Montreali Jegyzőkönyv kigali módosításának az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló határozatot; ÜDVÖZLI, hogy számos tagállam már megkezdte, néhányan pedig már le is zárták a kigali módosítás megerősítésére vonatkozó nemzeti eljárásaikat; ARRA ÖSZTÖNZI a többi tagállamot, hogy zárják le nemzeti ratifikációs eljárásaikat, a többi részes felet pedig arra, hogy mielőbb erősítsék meg a kigali módosítást annak érdekében, hogy az 2019. január 1-jén hatályba léphessen;

24. ÜDVÖZLI, hogy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) megállapodásra jutott a nemzetközi légi közlekedés kibocsátáskompenzációra és a kibocsátás csökkentésére vonatkozó rendszeréről (CORSIA), és várakozással tekint a rendszer működési szabályainak véglegesítése és a rendszer időben történő bevezetése elé; HANGSÚLYOZZA, hogy biztosítani kell a környezeti integritást, többek között a kétszeres elszámolás elkerülésével; FELKÉR minden részes felet arra, hogy vegyen részt a CORSIA önkéntes szakaszában;

25. FELSZÓLÍTJA a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet (IMO), hogy gyorsítsa fel azokat az erőfeszítéseit, amelyek a tengerhasznosítási ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésére irányulnak, és hogy 2018 áprilisában fogadjon el egy nagy ívű kezdeti stratégiát a hajókból származó ÜHG-kibocsátások csökkentésére vonatkozóan, amely többek között olyan további intézkedéseket tartalmaz, amelyek összhangban állnak az IMO ütemtervével és a Párizsi Megállapodásban foglalt hosszú távú hőmérsékleti célokkal.”

Kapcsolódó tartalmak

Hírek a nagyvilágból2018.08.24.

A hidrogénüzemű tehergépkocsik közelebb kerülnek a piachoz

Hírek a nagyvilágból2018.04.13.

Az Európai Bizottság új határértékeket vezetne be öt vegyi anyag esetében

Hírek a nagyvilágból2017.10.16.

Nemzeti üvegházgáz adatbázist hoz létre az NFM