Frisítés dátuma: 2018-10-19

hun eng Akadálymentes verzió Utolsó frissítés: 2018-10-19 kapcsolat gyik Segíthetünk?

Hírek

A világ vesztésre áll a klímaváltozás és a globális felmelegedés elleni harcban

Emmanuel Macron francia államfő szerint a világ vesztésre áll a klímaváltozás és a globális felmelegedés elleni harcban.

“Nem haladunk elég gyorsan és ez tragédia” – fogalmazott a francia államfő a párizsi klímamegállapodás második évfordulóján kedden az ENSZ, a Világbank és a francia kormány szervezésében a francia fővárosban rendezett konferencia megnyitóján. “Muszáj lépnünk, mert mindannyiunknak számot kell majd adnunk” – tette hozzá.

Több mint ötven ország állam- és kormányfőjének, valamint 130 ország nyolcszáz szervezetének – finanszírozók, befektetési alapok, nemzetközi vállalatok, régióvezetők, környezetvédő mozgalmak – részvételével rendezték meg a One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozót, amelynek célja a klímavédelmi lépések finanszírozásának felgyorsítása és konkrét bejelentések megtétele.

Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviselte a konferencián.

A francia köztársasági elnök szerint a jelenlegi nemzedék már “nem mondhatja, hogy nem tudtuk” előre, mit jelent a klímaváltozás. “Mostanra állandósult a sürgősségi helyzet, és a mi nemzedékünk számára az a kihívás, hogy gyorsan cselekedjen, nyerje meg a csatát az idővel szemben, és olyan konkrét lépéseket tegyen, amelyek megváltoztatják az országainkat, a társadalmainkat, a gazdaságainkat” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.

Hasonló hangnemben szólalt fel Antonio Guterres ENSZ-főtitkár is, aki arra figyelmeztetett, hogy az éghajlat felmelegedéséért nagy részben felelős fosszilis energiák támogatása a “vesztünkbe történő befektetés”.

“A fosszilis energiák továbbra is nagyon súlyos szubvenciókat élveznek, ami azt jelenti, hogy a saját vesztünkbe fektetünk be” – hangsúlyozta az ENSZ-főtitkár, aki szerint “a klímaváltozás elleni háborút még nem nyertük meg”.

Hivatalos adatok szerint a G20 országcsoport – a világ 19 legnagyobb gazdasága és az Európai Unió – évente négyszer annyit költ fosszilis energiájú projektekre, mint a tiszta energiák támogatására.

Dzsim Jong Kim, a Világbank elnöke a konferencián bejelentette, hogy a pénzintézet 2019-től nem finanszíroz tovább fosszilis energiákkal kapcsolatos projekteket, kivéve “rendkívüli körülmények” esetén. Hasonló bejelentést tett több nagy nemzetközi bank és biztosítótársaság is.

Válaszul Donald Trump amerikai elnök döntésére, miszerint kivezeti hazáját a 2020-ban életbe lépő párizsi megállapodásból, Emmanuel Macron francia elnök nyáron jelentette be, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 23. éves ülésének (COP 23) novemberi bonni konferenciája után közvetlenül egy újabb csúcstalálkozót rendeznek Párizsban, amelynek kulcstémája a zöld finanszírozás.

John Kerry volt amerikai külügyminiszter a találkozón az amerikai döntést szégyennek nevezte, álláspontja szerint az egy “politikai célú önromboló döntés”. Arnold Schwarzenegger volt kaliforniai kormányzó pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy hozzá hasonlóan nagyon sok amerikai állam és város vezetője elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A One Planet Summit konferencia célja, hogy a nemzetközi közösség elkötelezze magát a párizsi klímaegyezmény pénzügyi feltételeinek megteremtése mellett, mobilizálja a nagy finanszírozókat, gyorsítsa fel a klímavédelmi akciók pénzügyi támogatását, és ehhez újfajta, innovatív finanszírozási modelleket mutasson fel.

A fejlett, északi országok elkötelezték magukat arra, hogy 2020-tól évi 100 milliárd dollárral támogatják az afrikai országokat a klímaváltozás miatt szükséges beruházásokban – gátak építésében, szigetek megóvásában, meteorológiai jelzőberendezések kiépítésében.

Két évvel ezelőtt a párizsi klímaegyezményben a nemzetközi közösség elkötelezte magát amellett, hogy a Föld légkörének középhőmérséklete ne növekedjen 2 Celsius fokot meghaladó mértékben az iparosodás előtti szinthez képest. Az amerikai döntés azonban nagy csapás a klímaegyezmény végrehajtására, s a jelenlegi önkéntes vállalások alapján az emelkedés egyelőre még több mint 3 Celsius fok lehet. Becslések szerint 2030-ig mintegy 90 ezer milliárd dollárra lenne szükség tartós zöld befektetésekhez.

Forrás: MTI

Kapcsolódó tartalmak

Hírek a nagyvilágból2017.07.18.

Brüsszel jóváhagyta a megújuló energiatermelésre vonatkozó magyar támogatási programot

Hírek a nagyvilágból2018.03.29.

Űzz sportot a szelektív hulladékgyűjtésből is!

Hírek a nagyvilágból2018.05.30.

Elindult a hazai fejlesztésű hulladékválogató mű próbaüzeme