Frisítés dátuma: 2018-11-14

hun eng Akadálymentes verzió Utolsó frissítés: 2018-11-14 kapcsolat gyik Segíthetünk?

Hírek

Energiahatékonyság: Magyarország lemaradóban

Az Európai Unió tagállamainak évente számot kell adniuk arról, hogy haladnak energiahatékonysági szakpolitikáik végrehajtásával, mennyi energia megtakarítását tudják felmutatni. Magyarország csúszásba került, 2014–2016 között a vállaltnál kevesebb energia-megtakarításról számolt be.

Az Energiahatékonysági Irányelv egyik legerősebb pontja a 1,5 százalékos energiamegtakarítási kötelezettség. Minden tagállamnak évről évre a végfelhasználók felé értékesített energiamennyiség 1,5 százalékát kell megtakarítania.

Egyes számítások szerint uniós szinten az összes energiamegtakarítás fele köszönhető ennek az intézkedésnek. Ez elérhető az energiaszolgáltatói kötelezettség bevezetésével, vagy – mint hazánk esetében – alternatív szakpolitikai intézkedések bevezetésével. Ennek eredményeképpen kell Magyarországnak 2020 végére elérnie az ipar egyéves energiafelhasználásával megegyező megtakarítást.

Nem önmagában az jelenti a problémát, hogy uniós vállalásaink nem teljesítése jogi és pénzügyi következményekkel járhat. Nagyobb gond, hogy uniós összehasonlításban a magyar gazdaság nagymértékben energiaigényesnek számít, és energiaigénye a mai napig szignifikánsan magasabb, mint az EU-átlag.

Több olyan, egymással párhuzamosan futó, fontos, de kevéssé összehangolt lakossági program indult már az elmúlt években Magyarországon, melynek célja a lakossági felújítások ösztönzése, ugyanakkor a fenti programok által elért háztartások száma – az épületenergetikai felújítások tekintetében – alacsony. Az egymással párhuzamosan működtetett vagy rendszertelenül indított programok részben lerontják egymás hatását, részben pedig nehezítik a felújítók dolgát.

Nincs egykapus rendszer, mindenhova külön-külön kell pályázni, igénylést benyújtani. A rendszer technokrata, nem a kedvezményezett áll a középpontban, ráadásul sok a korlátozás, mely inkább elriaszt. Holott nemcsak a pénzügyi ösztönzők, hanem a lakossági energetikai korszerűsítések bonyolult folyamatának egyszerűsítése, emberközpontúvá tétele is ösztönzőleg hat azok megvalósulására, akár addicionális állami források bevonása nélkül is.

Forrás: Klímablog.hu

Kapcsolódó tartalmak

Hírek a nagyvilágból2017.09.18.

2050-re 139 ország állhatna át teljes egészében a megújuló energiaforrásokra

Hírek a nagyvilágból2018.01.08.

Nem macsós a környezettudatosság

Hírek a nagyvilágból2018.05.14.

Csak egy enzim és újrahasznosulhat a PET-palack