Frisítés dátuma: 2018-12-14

hun eng Akadálymentes verzió Utolsó frissítés: 2018-12-14 kapcsolat gyik Segíthetünk?

Magyar sikerek

Clim’Foot projekt – Szervezeti karbonlábnyom számítás



 A történet mesében



Lábnyom a jövőnek

 

Szervezetek karbonlábnyomának kiszámítására és a számítási módszertan hazai bevezetésére nyert 92 387 euró közvetlen brüsszeli forrást a Herman Ottó Intézet. A Clim’Foot Projektben partnerként résztvevő intézmény az egyetlen sikeres magyar pályázó a LIFE Éghajlat-politika alprogramban. Dr. Béres András igazgatóval (főigazgató-helyettessel) klímaváltozásról, fenntarthatóságról és szemléletformálásról beszélgettünk.

 

A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön” – tartja a bölcs mondás, amit nap mint nap, minden felesleges energiafelhasználáskor illene elismételni. Legtöbbször nem gondolunk bele, hogy a néhány napos kenyér kidobása, vagy az elektromos készülékek állandó energiafogyasztása mekkora csapás a természetnek és saját magunknak is. Az energiafelhasználással ugyanis üvegházhatású gázokat termelünk, amik a légkörbe kerülve emelik annak széndioxid szintjét. Innen már egyenes út vezet a klímaváltozáshoz, felmelegedéshez.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának összértéke adja meg a karbonlábnyomot. A Bilan-Carbon-terminológiát francia szakemberek fejlesztették ki személyekre, szervezetekre egyaránt, azzal a nem titkolt céllal, hogy a karbonlábnyom-számítás hatására a cégek csökkenteni fogják energiafelhasználásukat. Módszerüknek köszönhetően 2012 óta minden ötszáz fő feletti francia nagyvállaltnál kötelező meghatározni a szervezet karbonlábnyomát.

Hazánkban még nem alakultak ki egységes, széles körben elterjedt válaszok a klímaváltozás kihívására. Akad azért néhány korai fecske, egyik ilyen a Herman Ottó Intézet (HOI), ahol célul tűzték ki a társadalom minél átfogóbb tájékoztatását, felkészítését a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaira. És tevékenységük során nemcsak tudományos fellegekben járnak, hanem gyakorlati példákkal is próbálják közel hozni a környezettudatos életmódot a lakossághoz, hangsúlyozva az összefogás és a közös cselekvés fontosságát. Érkezésünkkor éppen egy helyi rendezvényre készülődnek, ahol a lakossági zöldhulladék komposztálás „know-how”-ját mutatják majd be a budafokiaknak; nem mindegy ugyanis, hogyan kezeljük a komposztálóba kerülő zöldhulladékot.

 

Lábnyom a jövőnek

 

Dr. Béres András, irodájába érve elmondja, volt már más éghajlatváltozással kapcsolatos programjuk is; a Clim’Foot projektbe az ADEME vonta be őket. A francia konzorciumvezető kezdetben a francia karbonlábnyom mérési módszer mintaszerű terjesztését szorgalmazta, később aztán egy, egész Európát érintő klímapolitikai csomag kidolgozását is belevették a célkitűzésekbe. A 2015-ben kezdődött három éves projekt időtartama alatt öt partnerintézmény vesz részt a Clim’Foot programban.

– Minden országban más és más mértékű a környezetvédelem, a környezettudatosság, ezért a kialakuló karbonlábnyom nagysága is különböző. Mi a HOI-nál a francia módszertan mintaszerű alkalmazását, specializálását vállaltuk a projektben, de alapvetően a cégek kompetenciakészségét és az éghajlatvédelem iránti elkötelezettségét szeretnénk javítani – foglalja össze a prioritásokat dr. Béres András.

Első lépésként kétszázötven szervezetet próbálnak bevonni a karbonlábnyom- számításba; Magyarországon a KÖVET Egyesülettel együttműködve tizennyolc állami és ugyanennyi piaci, a programban önkéntesen résztvevő szereplőt választottak ki: az ő karbonlábnyom meghatározásukat fogja mentorálni a HOI. A listára olyan intézmények kerültek, akik maguk is környezettudatosan gondolkoznak, és látják a módszer távlati hasznát.

Dr. Béres András szerint fontos, hogy a cégek lássák: ha most elvégzik a karbonlábnyom meghatározást, a későbbiekben előnyük származik piaci szinten is; a kapott adatok alapján ugyanis kiderül, milyen területen lehet az adott vállalat energiafelhasználását optimalizálni, s ez hosszú távon a karbonlábnyom csökkenéséhez fog vezetni. A projekt során tíz karbonlábnyom csökkentési mintaprogramot terveznek elindítani Magyarországon.

Az igazgató biztos benne, hogy a projektnek hamar híre megy, és lehetséges az emberek szemléletformálása. „Nehéz az embereket megvédeni önmaguktól”, említi dr. Béres András; épp ezért jó példa egy ilyen program: képes az egyén, a vállalat, vagy közintézmény szintjén is rámutatni, hogyan lehet megőrizni földi lakhelyünket a következő nemzedékeknek.

 

Lábnyom a jövőnek

 

 Dr. Béres András: a cégek éghajlatvédelem iránti elkötelezettségét szeretnénk javítani

 

cikk forrása: http://nyeromagyarok.eu/herman-otto-intezet.html

Lépjen velünk kapcsolatba!

A sikeres magyar LIFE-pályázatok létrehozásának érdekében munkacsoportot hoztunk létre. Az alábbi témákban szeretnénk segítséget nyújtani:

Földművelésügyi Minisztérium

Környezetvédelem

NOVÁK Judit – LIFE NCP

Tel.: +36 1 795 4995

E-mail: eszter.judit.novak@am.gov.hu

             lifeenvironment@am.gov.hu

 

Természetvédelem

BOKOR Veronika – LIFE NCP

Tel.: +36 1 795 2403

E-mail: lifenature@am.gov.hu

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Éghajlat-politika

KOVÁCS Barbara – LIFE NCP

Tel: +36 1 896 3129

E-mail: barbara.kovacs@itm.gov.hu

              lifeclimate@itm.gov.hu

Magyar Fejlesztési Központ

Pénzügy

KARSAINÉ Haris Hajnalka

E-mail: info@lifepalyazatok.eu

             haris.hajnalka@mfk.gov.hu

Segíthetünk? - Írjon nekünk