Hírek
2016.08.17.
LIFE pályázatíró tréning 2016.
2016. június 23. csütörtök
Walden Hotel
Bevezető:
Pribék László moderátor köszöntötte a résztvevőket és az előadókat, kifejezte bizakodását, hogy a kifejezetten a pályázatírás részleteivel foglalkozó tréning teljes képet, átfogó és hatékony segítséget ad az előző workshopokkal és tematikus előadásokkal együtt.
Dr. Nagy Dániel (NÉBIH) a FIRELIFE projekt tapasztalatairól beszélt. Elmondta, hogy a sikeres pályázathoz és megvalósításhoz legalább 3-5 partnerre van szükség, emellett ugyancsak fontos a pályázat témája és annak alapos kidolgozása, illetve megindokolása. Felhívta a figyelmet, hogy érdemes odafigyelni arra, hogy a partnerek ne csak névleg, hanem tevőlegesen és hatékonyan is részt vegyenek a megvalósításban, mert a mondvacsinált partnerek miatt is elutasíthatják a pályázatot.
A FIRELIFE olyan, az erdőtüzek megelőzésével foglalkozó projekt, mely speciális kommunikációs céllal rendelkezik; számukra nehézség volt, hogy a célcsoport és az érdekeltek jól elkülönüljenek, ahogy azt a pályázati követelményrendszer előírja. Az ő esetükben az érdekelt az erdész, ugyanakkor a nekik tartott képzés miatt egyben célcsoport is voltak. Ezt több körben egyeztették az értékelő bizottsággal.
A pályázat beadása utáni egyeztető kérdésekkel kapcsolatban elmondta, figyeljenek rá a pályázók, hogy időben kezdjék el feldolgozni a bizottság által küldött kérdéseket, mert általában több időbe telik a válaszok megadása, mint ahogy az előre megítélhető. Javasolta, abból induljanak ki, hogy a bizottság jó szándékú kérdésekkel igyekszik megvalósíthatóbb irányba terelni a projektet. A bírák elvárják, hogy a probléma és a kidolgozott projekt érthetően legyen kifejtve; ami a pályázatírónak egyértelmű, az nem biztos, hogy egy kívülálló értékelőnek is az. Érdemes bevonni egy laikust is emiatt a pályázatírási szakaszba. Fontos a pontos fogalmazás, a kockázatértékelés, melyben minden szereplőt számításba kell venni, felmérni a pénzügyi kockázatokat, az euró-forint árfolyam ingadozásait, és az intézményi hátterek kockázatát. Előadásában megemlítette, hogy a projektmenedzsmenthez az EU előnyben részesíti a „prince” és a „pm book” rendszereket. A pályázatba beépítendő mérföldkövekről elmondta, úgy kell tervezni, hogy se túl sok, se túl kevés ne legyen, hanem egy jól átgondolt ellenőrzési rendszerrel célszerű dolgozni a megvalósítás során. Az output-méréssel kapcsolatban javasolta, hogy az indikátorokhoz legyen igazítva, és ha nincs adat, akkor az ide kapcsolódó felmérést külön el kell végezni. A tervezett eredmények mérőszámait a megvalósítás közben lehet korrigálni: például a saját projektjükön belül a tervek szerint kis falvakba mentek kampányt megvalósítani, ám akkor derült ki, hogy a vidéki embereknek más a mentalitásuk, kevésbé vesznek részt az egyes feladatokban, mint azt előre tervezték.
Az akciók körülhatárolásával kapcsolatban az volt a tapasztalatuk, hogy rugalmasan kell hozzáállni a bírálók kérdéseihez. A projekt megvalósítóinak létszámát is átgondoltan kell kikalkulálni; biztosítani kell elegendő adminisztratív, pénzügyi munkatársat és könyvelőt, itt is általában több munkaerőre van szükség, mint ahogy azt a pályázatíráskor megítélik a szervezetek. A tervezett beruházásokat, mint például gépjármű, laptop, minden esetben részletesen meg kell indokolni és az értékcsökkenés miatt minél hamarabb érdemes a projekt kezdetekor beszerezni.
A pályázatírás során a feltöltéskor és a megvalósítás során is bátran kell használni a pénzügyi ellenőrzés gombot, mert nagy segítség abban, hogy a hibákat kidobja a rendszer, így még időben lehet rajtuk módosítani. Rendkívül fontos, hogy a pályázat feltöltésekor kész Word dokumentumokból másoljon fel a pályázó, mivel a beadáskor gyakran túlterhelik a rendszert. Az aláírás managementre szintén időt kell tervezni, előre egyeztetni az aláírókkal, illetve folyamatosan tájékoztatni őket, ha változás állt be az aláírandó dokumentumok tartalmában.
Kovács Barbara, LIFE éghajlat-politikai nemzeti kapcsolattartó a nemzeti kapcsolattartók szerepéről beszélt, elmondta, hogy ők végzik a tagállamok és az EU közötti kapcsolattartást. Az idei kiírásban 337,5 millió eurót szánnak a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok támogatására, 60%-os támogatási intenzitással. A pályázók segítésére létrehoztak egy ún. nemzeti beadási határidőt, az MFK pedig segítséget nyújt a minél sikeresebb pályázás érdekében.
A kapcsolattartó szerepe a szakmai segítségnyújtás, kapcsolattartás állami szervezetekkel és az Európai Bizottsággal, a projektek eredményeinek kommunikációja, a potenciális partnerek összekapcsolása, tréningek szervezése. A kapcsolattartó nem írhat és nem értékelhet pályázatot, de tájékoztatást adhat szakpolitikai kérdésekben, a jogi szabályozási háttérről, illetve pénzügyi kérdésekben.
Az értékelés szempontjainál elmondta, hogy fontos a bírálat szempontjából a technikai és pénzügyi koherencia, valamint az uniós hozzáadott érték. A technikai kihívások között megemlítette a kiinduló helyzet részletes ismertetését, az okok és előzmények feltárását, a célcsoportok és „stakeholderek” meghatározását. Ugyancsak fontos a célkitűzések és a mérhető indikátorok meghatározása, a projekt megismételhetősége és a konkrét cselekvési tervek részletes leírása.
Johann Friedmann, előadásában, az értékelés és a bírálat tapasztalatait osztotta meg. A legfontosabb szempont, az elégséges szakmai előkészítés és a bírálati elvárásoknak való megfelelés. Fontos, hogy a projekt önfenntartó legyen és hosszú távú hatást fejtsen ki az adott problémára, átültethető legyen, más régióban és gazdasági környezetben is hasznosítható legyen. A gazdaságosság egyre nagyobb hangsúlyt kap a bírálat során, illetve, hogy az egyes projektek eredményei mérhetők legyenek.
Röviden ismertette az értékelés menetét: az első elolvasásra 15-20 percük van a bírálóknak, ezután pedig két nagy csoportra osztják a pályázatokat; az egyik a tartalmilag és formailag megfelelő, a másik pedig a problémás pályázatokat tartalmazza. Az értékelő jelentést is ebben a 15-20 percben írják meg, valamint elkészül egy bírálati jelentés is, ezt elküldik a pályázónak, aki kérdéseket tehet fel. Három bíráló végzi egy-egy pályázat értékelését, a két szakértő mellett egy külsős értékelő is részt vesz a munkában. A végső döntést az EASME igazgatója hozza meg.
Hét fő pontban foglalta össze a pályázat megfelelőségét:
- a kiírásnak megfelelő legyen a tartalom, koherencia megfelelőség;
- pénzügyi terv és annak megfelelősége;
- kibocsátás csökkenés és az alkalmazkodás lehetősége;
- célkitűzésekhez való hozzájárulás;
- célok erősítése, integrációja;
- megismételhetőség és átültethetőség;
- határon átívelő zöld beszerzés eredményei.
Csak akkor utasítják el a pályázatot, ha egyszerű kiegészítésekkel sem lehet elfogadhatóvá tenni. Az értékelésben eltöltött kétéves tapasztalata az, hogy tízből egy pályázat nincsen befejezve, illetve számszaki hibát tartalmaz. Sokszor tartalmaznak ellentmondásokat, illetve az is előfordult, hogy a projekt kezdéséhez szükséges adatokat szerették volna a pályázat keretein belül kutatni. A pénzügyi tervet logikusan áttekinthetően és költséghatékonyan kell felépíteni, a befektetett pénznek értéket kell létrehoznia. A projekt megvalósítási üteméhez kell igazítani a pénzügyi ütemezést is, mindezt a szabályoknak megfelelően. Nem érdemes indokolatlan, vagy olyan költségeket beletenni, amelyek a projekt befejezése után merülnek fel. Alábecsülni sem szabad a költségeket, mert az komolytalanná és szakszerűtlenné teszi a beadott pályázatot.
A pályázatírással kapcsolatban kiemelte, hogy ideális esetben a koncepció és a konzorcium már a pályázat megjelenésekor készen áll, hiszen egy eredményes LIFE pályázat megírásához körülbelül hat hónapra van szükség. A konzorcium bemutatására is hangsúlyt kell fektetni a pályázaton belül, fontos bemutatni a történetét, az egyes szakterületek és felelősségi körök felosztását, valamint a szereplők tapasztalatait. A partnerek között arányosan kell felosztani a feladatokat, ne „alibi-konzorciumot” hozzanak létre. A kockázatkezelés bemutatása mellett felhívta a figyelmet olyan aprónak tűnő, mégis fontos részletekre, mint a partnerszereplők közti nemi egyensúly; érdemes bemutatni és kiemelni, ha női szereplők is vannak a projektben.
Nyitrai Noémi (MFK) a pénzügyi tervezés szempontjait ismertette. Az MFK a LIFE pályázatokkal kapcsolatosan helpdesk funkciót lát el a saját pályázata keretén belül. Egy nyertes és egy elutasított pályázatot mutatott be pénzügyi szempontból.
A pénzügyi felület feltöltésénél a saját excel elkészítése előtt érdemes végignézni a rendszerbe feltöltendő adatok logikáját. A kezdeti nehézségektől nem szabad megijedni, viszont fontos a pénzügyi fogalmakkal tisztában lenni. El kell fogadni és megtanulni a kulcsszavak angol nyelvű használatát; az egyes akciók számát és címét érdemes fejből tudni a könnyebb kommunikáció érdekében. Az árfolyam kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy a tervezés során javasolt forintban számolni, és csak a feltöltéskor eldönteni, mi legyen a végső pénznem. Azt is figyelembe kell venni az árképzésnél, hogy a pályázatírás és a szerződéskötés között általában egy év telik el. A saját excelben minden helyen képleteket szükséges alkalmazni, így egy adat változásakor nem kell újraszámolni az egyes költségeket. A pénzügyi munkatársat fontos a pályázatírás és a megvalósítás szakaszába mindvégig bevonni, valamint a konzorciumi partnereknek is szükséges ismerni egymás pénzügyeit. Praktikus szempontként említette, hogy a pályázatírás során keletkezett azonos táblázatokat érdemes törölni és csak a végső táblázatot megtartani.
Wirthné Móricz Zsuzsanna (Rubi Consulting) a projekt felépítéséről beszélt. Magyarországon nehéz a partnerség építése, a felek sokszor nem kíváncsiak egymásra kellő mértékben, de fontos kiépíteni a jó kapcsolatot, mert a projekt során szükséges lesz a korrekt együttműködéshez. Lényeges, hogy a projektfolyamatban a partnerek közül mindenki vegye ki a maga önrészét, legyenek akár állami, gazdasági, vagy önkormányzati szféra szereplői. A kiemelt célok tekintetében elmondta, hogy az unió által használt kulcsszavakat (természeti tőke védelme, erőforrás hatékony, zöld, polgárok megóvása, uniós szabályok betartása) szerencsés szó szerint használni a pályázat szöveges anyagában. Előadása további részében a célok és a prioritások szerepéről beszélt.
Az előadások prezentációi megtekinthetőek itt:
Wirthné Móricz Zsuzsanna prezenációja
A rendezvényről készült képek honlapunkon a Képgalériában tekinthetőek meg.