Frisítés dátuma: 2018-06-22

hun eng Akadálymentes verzió Utolsó frissítés: 2018-06-22 kapcsolat gyik Segíthetünk?

Magyar sikerek

Madárbarát vezetékek

 A történet mesében



Már harmadik ciklusát éli a kerecsensólyom védelméért indított LIFE projekt. A többszörös díjnyertes társulás 2006-ban indult, 2010-2014 között folytatódott, jelenleg a harmadik szakaszát éli. Az első két pályázatról bővebben Fidlóczky József projektvezetőt, Tóth Péter elektromos szakmai felügyelőt, Bagyura János MME partner-koordinátort és az ÉMÁSZ képviseletében Märcz Lászlót kérdeztük. A legutóbbi projektről készült beszámolónk itt olvasható. Mint konzorciumvezető, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 3 millió eurót nyert a projekt megvalósítására 2010-2014 között, ami a négymilliós költség hetvenöt százaléka.

Egy napsütötte, tavaszi délelőttön nekivágunk a Füzesabonytól délre fekvő pusztaságnak azért, hogy a Kerecsensólyom LIFE projektben madárbaráttá átalakított vezetékeket szemügyre vehessük. A kerecsensólyom – amelytől nagy valószínűséggel mitológiai állatunkat, a turulmadarat is eredeztetjük – főként a síkvidéket kedveli, ahol előszeretettel fogyasztja legfőbb zsákmányát, az ürgét. A sztyep zóna lakója, elterjedési területe a bécsi síktól Kínáig tart. A kárpát-medencei állomány jelentős része, közel 200 pár Magyarországon él. Sajnos a múlt század elejére az egyedek száma erősen lecsökkent a vadászat, mérgezés és a mezőgazdasági vegyszerek túlzott mértékű használata miatt. Az 1970-es évekre a megmaradt tucatnyi pár elsősorban a középhegységekben költött. Mindezt Bagyura Jánostól tudjuk meg, akinek már negyven éve szívügye a „kerecsensólyom-kérdés”. – Az állami természetvédelemmel együttműködve mi, az MME szakemberei először egy kerecsenvédelmi munkacsoportot hoztunk létre, amelynek elsődleges célja a veszélyeztető tényezők feltárása és lehetőség szerint a megszüntetése. Már a LIFE előtt is pályáztunk a rendelkezésre álló hazai pályázati forrásra, amiből kisebb projekteket valósítottunk meg. 2000-ben nyíltak aztán meg az EU LIFE pályázati lehetőségek, akkorra már összeszokott csapatunk készen állt egy nagyobb beruházásra – meséli a nem kevés tapasztalattal rendelkező szakember.

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Fidlóczky József projektvezető, Bagyura János MME partner-koordinátor, az ÉMÁSZ képviseletében Märcz László és Tóth Péter elektromos szakmai felügyelő a terepbejáráson

2006-ban sikerült először a kerecsensólyom-védelemre egy nagyobb magyar-szlovák LIFE pályázatot nyerni, és még abban az évben meg is kezdték az első projektet, amely később Best of LIFE díjat is nyert. A rendelkezésre álló komolyabb összegből, fejlettebb technikával először volt kivitelezhető, hogy jeladókat szereljenek fel a madarakra, kövessék útjukat, és táplálékbázisukat megerősítsék, meséli Fidlóczky József, a projekt vezetője.

Ennek az időszaknak a másik nagy fejlesztése volt, hogy megterveztek egy új típusú költőládát az amúgy nem fészekrakó madaraknak. Mivel a szélsőséges időjárási viszonyok is kárt tehetnek a költésben, a ládát fedettre, két oldalról nyitottra tervezték. Ez a biztonságos költésen felül az országos monitoring-tevékenységet is jóval megkönnyítette.

A 2010-ben startoló második kerecsensólyom-projekt résztvevőinek célja az volt, hogy az előző sikeres éra eredményeit átadják külföldi kollégáknak is, ezért a konzorciumba a szlovákok mellett bevontak három, a kerecsensólyom elterjedési területében érintett szervezetet Bulgáriából, Romániából. Az eredmények igazolták a célok helyességét, mert a projekt indulásakor talált egyetlen költőpárral szemben a projekt végén öt, 2016-ban tizennégy, 2017-ben pedig 19 pár költött már Romániában.

A második projekt újdonsága volt az időközben kifejlesztett korszerűbb madárvédelmi eszközök felszerelése a középfeszültségű vezetékek oszlopaira. A legnagyobb veszélyeztető tényező ugyanis – tudjuk meg Tóth Pétertől – a villanypóznákon megpihenő madarakat érő áramütés, amely akkor csapja meg őket, amikor éppen elrugaszkodnának. Induláskor a madár az oszlopon állva a szárnyával rövidre zárja az áramkört, és átvezeti saját magán a lakosságinál ezerszer nagyobb árammennyiséget. Megoldásként egyrészt az oszlopszigetelőkre szereltek fel védőburkolatot, másrészt egy szárnyterelő műanyag tárcsát rögzítettek a vezetékhez, amely lehetetlenné teszi, hogy madarak megérintsék a feszültséget okozó sodronyt. Közel ötszáz oszlopra áramütésmentes madárbarát fejszerkezet is került. A madárbarát vezetékek kialakítását az ÉMÁSZ-szal közösen végezték; Märcz László igazgatósági vezetőtől megtudjuk, hogy a projektek ideje alatt tizenötezer oszlopot láttak el madárvédelemmel a síkvidéken.

A több évtizedes kitartó munka meghozta gyümölcsét: több ezer ürge került vissza a projektnek köszönhetően a sztyeppére, több száz fészek került ki Magyarországon és a partner országokban, illetve a vezetékek biztonságosabbá tétele is nagyban kedvez nemzeti madarunknak, melyek a hegyekből ismét visszatértek szülőföldjükre, az Alföldre.

Lépjen velünk kapcsolatba!

A sikeres magyar LIFE-pályázatok létrehozásának érdekében munkacsoportot hoztunk létre. Az alábbi témákban szeretnénk segítséget nyújtani:

Földművelésügyi Minisztérium

Környezetvédelem

NOVÁK Judit – LIFE NCP

Tel.: +36 1 795 4995

E-mail: eszter.judit.novak@fm.gov.hu

             lifeenvironment@fm.gov.hu

 

Természetvédelem

BOKOR Veronika – LIFE NCP

Tel.: +36 1 795 2403

E-mail: lifenature@fm.gov.hu

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Éghajlat-politika

KOVÁCS Barbara – LIFE NCP

Tel: +36 1 896 3129

E-mail: barbara.kovacs@nfm.gov.hu

              lifeclimate@nfm.gov.hu

Magyar Fejlesztési Központ

Pénzügy

KARSAINÉ Haris Hajnalka

E-mail: info@lifepalyazatok.eu

             haris.hajnalka@mfk.gov.hu

Segíthetünk? - Írjon nekünk