Az Európai Bizottság ma elfogadta 2020. évi munkaprogramját. Ez a dokumentum meghatározza, hogy a Bizottság 2020-ban milyen intézkedéseket fog hozni annak érdekében, hogy von der Leyen elnök politikai iránymutatása nyomán az európai polgárok, a vállalkozások és a társadalom kézzelfogható előnyöket érzékeljenek. A jelenlegi Bizottság ezen első munkaprogramjának legfőbb célkitűzése az, hogy élni tudjunk az egyidejűleg zajló ökológiai és digitális átállás teremtette lehetőségekkel.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „ Az általam vezetett Bizottság elkötelezett amellett, hogy választ adjon korunk kihívásaira, így az éghajlatváltozásra, a digitalizációra és a migrációra. Készen állunk az európai zöld megállapodás megvalósítására, valamint az európai polgárok és vállalkozások esélyeinek javítására a digitális transzformáció során. Ez a munkaprogram elő fogja segíteni egy ambiciózusabb Unió kialakítását.”

Maros Šefčovič, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős alelnök a következőket mondta: „Céljaink megvalósításához valamennyi intézmény, a tagállamok és a kulcsfontosságú partnerek közös erőfeszítése szükséges. Ezért a Bizottság munkaprogramja az Európai Parlament és az Európai Tanács fő prioritásait is tükrözi. Ezen túlmenően a gazdaságainkat és társadalmainkat formáló hosszú távú tendenciákkal kapcsolatos ismeretekre is kitér, amire korábban nem volt példa. A stratégiai előrejelzés iránytűként szolgál majd munkánk során, amelynek célja az, hogy időtálló, valamennyi európai polgár szükségleteit messzemenően szem előtt tartó, és Uniónk geopolitikai helyzetét megerősítő szakpolitikákat alakítsunk ki.”

A méltányos, klímasemleges és digitális átállás beindítása Európában

Az Európai Bizottság 2020-ban megkezdi az arra irányuló munkát, hogy az Ursula von der Leyen elnök által kitűzött hat fő cél konkrét kezdeményezések formáját öltse. Ezt követően a kezdeményezések megvitatására és megvalósítására az Európai Parlamenttel, a tagállamokkal és más partnerekkel együttműködve kerül sor.

• Az európai zöld megállapodás: Az első kulcsfontosságú kezdeményezések 2019. decemberi és 2020. januári benyújtását követően a Bizottság javaslatot fog tenni a 2050-re vonatkozó klímasemlegességi célkitűzést tartalmazó európai éghajlat-politikai jogszabályra. Az európai éghajlati paktum összefogja majd mindezeket az erőfeszítéseket, bevonva a régiókat, a helyi közösségeket, a civil társadalmat, az iskolákat, az ipart és magánszemélyeket. Az EU a glasgowi COP26 konferenciát megelőző nemzetközi tárgyalásokon is vezető szerepet fog betölteni. A Bizottság a biológiai sokféleség csökkenésének kezelését célzó kezdeményezéseket terjeszt majd elő, valamint „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia révén támogatni fogja a mezőgazdasági termelőket, hogy fenntarthatóbb módon tudjanak jó minőségű, megfizethető és biztonságos élelmiszereket kínálni.
• A digitális korra felkészült Európa: Az új európai adatstratégia lehetővé teszi majd, hogy Uniónk a lehető legjobban hasznosítsa a nem személyes adatokban rejlő hatalmas értéket, mivel az ilyen adatok folyamatosan bővülő és újrafelhasználható eszközök a digitális gazdaságban. Ez kiterjed majd a digitális adatokban rejlő lehetőségek lehető legjobb kihasználására, valamint az európai értékeinket és alapvető jogainkat tiszteletben tartó mesterséges intelligencia fejlesztésére és alkalmazására. Az új európai ipari stratégia növelni fogja ipari és innovációs kapacitásunkat, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály pedig megerősíti majd a digitális szolgáltatások egységes piacát, és hozzá fog járulni a kisebb vállalkozások arra irányuló igényének kielégítéséhez, hogy jogi egyértelműség és egyenlő versenyfeltételek jellemezte körülmények között működhessenek.
• Emberközpontú gazdaság: Miután a Bizottság 2020 januárjában ismertette az erős szociális Európára vonatkozó első elképzeléseit, lépéseket tesz annak érdekében, hogy az egyidejűleg zajló digitális és éghajlatvédelmi átállás szervesen beépüljön egyedülálló szociális piacgazdaságunkba, biztosítva, hogy gazdaságunkban a társadalmi méltányosság, a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés egyaránt érvényesüljön. A nemzeti hagyományok tiszteletben tartása mellett a Bizottság javaslatokat fog benyújtani annak érdekében, hogy az uniós munkavállalók garantáltan tisztességes minimálbérhez jussanak, valamint egy európai munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszerre vonatkozóan, és a hatékony és méltányos adóztatást célzó kezdeményezéseket fog előterjeszteni. A Bizottság javaslatot tesz majd az európai gyermekgarancia létrehozására is annak biztosítása érdekében, hogy a gyermekek hozzájussanak az alapvető szolgáltatásokhoz, valamint megerősíti majd az ifjúsági garanciát a fiatalok oktatása, valamint a számukra szükséges képzési és munkalehetőségek támogatása érdekében.
• Európa globális szerepének erősítése: A Bizottság új stratégiákat fog kidolgozni az afrikai és nyugat-balkáni szomszédainkkal való együttműködésre, valamint továbbra is szorgalmazni fogja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával. Ezzel egyidejűleg arra törekszik majd, hogy a csatlakozási folyamat javítására vonatkozó – többek között a bővítési módszertannal és a megerősített beruházási kerettel kapcsolatos – javaslatok révén lendületben tartsa a folyamatot. Továbbra is elkötelezettek vagyunk a szabályokon alapuló rend fenntartása, aktualizálása és fejlesztése mellett, hogy hozzáigazítsuk azt napjaink valóságához. A Bizottság geopolitikai szerepének megerősítése érdekében a munkaprogramban említett valamennyi kezdeményezésnek határozott külső dimenziója lesz.
• Az európai életmód előmozdítása: A Bizottság elő fogja terjeszteni az új migrációs és menekültügyi paktumot – a menekültügyi politika reformjának központi elemét. A Bizottság támogatni fogja továbbá az európai polgárok egészségének védelmét és vezető szerepet vállal majd a rák elleni küzdelemben. Kezdeményezésekkel fogja elősegíteni azon beruházások fokozását, amelyek célja az emberek készségeinek fejlesztése, valamint a digitális és az ökológiai átállásból fakadó kihívásokkal való szembenézés segítése. A Bizottság a biztonsági unióra vonatkozóan is új stratégiát terjeszt majd elő, amely meghatározza, hogy az Unió mely területeken nyújthat hozzáadott értéket ahhoz, hogy támogassa a tagállamokat a biztonság garantálásában. Ezek a területek a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemtől a hibrid fenyegetések megelőzéséig és felderítéséig, a kiberbiztonság fokozásáig, valamint kritikus infrastruktúráink ellenálló képességének növeléséig terjedhetnek.
• Az európai demokrácia megerősítése: A Bizottság a többi uniós intézménnyel és partnerrel együttműködve elindítja az Európa jövőjéről szóló konferenciát, amely bevonja a polgárokat az uniós fellépések kialakításába. Emellett továbbra is biztosítani fogja a szilárd jogállamisági kultúrát az EU-ban. Azt is megvizsgáljuk majd, hogy a megváltozott demográfiai helyzet miként befolyásolja a foglalkoztatást, a szociális védelmet, a regionális politikát, az egészségügyet, a pénzügyeket, a digitális összeköttetést, a készségeket és az integrációt, és a feltárt jelenségekre különböző – többek között az idősödéssel kapcsolatos – kezdeményezések révén reagálunk. 

A hat fő célhoz kapcsolódó 43 új szakpolitikai célkitűzés teljes listáját a munkaprogram 1. melléklete tartalmazza.

A politikai folytonosság megszakítása

A munkaprogram kidolgozása során a Bizottság megvizsgálta a jelenleg az Európai Parlament és a Tanács döntésére váró valamennyi javaslatot, és úgy döntött, hogy ezek közül 34 esetében a javaslat visszavonását és hatályon kívül helyezését kezdeményezi. Az említett javaslatok közül néhány nem felel meg az új Bizottság politikai prioritásainak; a legtöbb kezdeményezés esetében azonban a Bizottság továbbra is határozottan elkötelezett a célkitűzések megvalósítása mellett. A Bizottság fontolóra veszi majd, hogy milyen módon lehetne jobban és hatékonyabban elérni a célokat, és a javaslatok hivatalos visszavonása előtt egyeztet az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

A visszavonandó javaslatok teljes listáját a munkaprogram 4. melléklete tartalmazza.

A szakpolitikai döntéshozatal és végrehajtás jövőbe tekintő megerősítése

2020-tól a Bizottság fokozottan ki fogja használni stratégiai előrejelzési kapacitásait a hosszú távú tendenciák azonosítása, a Bizottság prioritásainak meghatározása és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal javítása érdekében. A minőségi jogalkotásra vonatkozó megerősített keret biztosítani fogja, hogy a szakpolitikák kézzelfogható eredményeket hozzanak, és megkönnyítsék az emberek és a vállalkozások életét. Az „egy be, egy ki” elv különösen az újonnan bevezetett terhek ellensúlyozását fogja biztosítani, oly módon, hogy uniós szinten és az adott szakpolitikai területen belül az új kötelezettséggel egyenértékű adminisztratív költséggel járó terhet vesz le a polgárok és vállalkozások – különösen a kkv-k – válláról. A jövőre való felkészüléssel foglalkozó platform szintén támogatni fogja a Bizottság egyszerűsítési törekvéseit.

A szabályozási egyszerűsítés tárgyát képező javaslatok teljes listáját a munkaprogram 2. melléklete tartalmazza.

A közös menetrend követése

A Bizottság munkaprogramjának kidolgozása során – és még annak benyújtása előtt – szorosan együttműködött az Európai Parlamenttel, a tagállamokkal és a tanácsadó bizottságokkal. Továbbra is csapatmunkát végezve a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács most egyeztetéseket kezd azon közös prioritások listájának összeállításáról, amelyek tekintetében a társjogalkotók egyetértenek a gyors fellépést illetően.

További információ

Tájékoztatók a Bizottság munkaprogramjáról

Von der Leyen elnök politikai iránymutatása

A Bizottság korábbi munkaprogramjai és az azokhoz kapcsolódó főbb dokumentumok

Az Európai Bizottság REFIT programjának honlapja

Forrás: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_20_124