A húsmentes hétfő mozgalom először 2003-ban hallatott magáról, majd az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) felhívására 2009 óta világszerte több millióan csatlakoztak hozzá.

Heti egy nap hús nélkül – nemcsak neked, a Földnek is nagy megkönnyebbülés! Az állattenyésztésnek nagy a szénlábnyoma: több felmelegedést okozó üvegházgázt termel, mint a növénytermesztés.

Ha csatlakozol a húsmentes hétfő környezetvédő mozgalomhoz, azzal jelentősen csökkentheted lábnyomodat, kisebb terhet rósz a természetre.

Erdőirtás. Bolygónk földterületének egyharmadán már kiirtottuk az erdőket, hogy termőföldeket nyerjünk, állatfarmokat építsünk – ez az erdőirtás két fő oka világszerte.

Termőföldek. A talajerózió természetes folyamat, amit 100-szorosára gyorsít fel az erdőirtás és az intenzív, nagyüzemi mezőgazdaság. Az ENSZ szerint az utóbbi 25 évben a világ földterületeinek 24%-án hanyatlott a termőképesség a fenntarthatatlan földhasználat miatt.

Biológiai sokféleség. A nagyüzemi mezőgazdaság egyik fő veszélye a biológiai sokféleség csökkenése. Egyrészt a természetes élőhelyek termőfölddé alakítása, másrészt a monokultúrás, néhány terményfajtára épülő erőltetett növénytermesztés súlyosan veszélyezteti a fajgazdagságot. Mára az 1900-ban termesztett és forgalmazott tápláléknövények 96%-a tűnt el a monokultúrás ipari termelés miatt.

Ivóvízkészletek. Az állattartás rengeteg vizet igényel. 1 kg hús előállításához átlag 100-szor több vizet használnak föl, mint 1 kg haszonnövény termesztéséhez. A felhasznált víz közel felét a takarmánytermesztés emészti föl, a többit az állat tenyésztése. Ráadásul a haszonállatok millióinak trágyája beszűrődik a folyóvizekbe, elszennyezi a vízkészleteket és pusztítja a vízi élővilágot és vegetációt. A takarmánytermesztés és az állattartás során használt műtrágya, rovarirtó, fertőtlenítő szerek, gyógyszerek is megtalálják az utat az ivóvizekhez.

Fosszilis üzemanyagok. Átlag 40 kalória fosszilis üzemanyag fogy a szarvasmarha minden egyes takarmánykalóriájának nagyüzemi előállítása során. Egy kalória növényi eredetű fehérje termesztése mindössze 2,2 kalória fosszilis üzemanyagot fogyaszt. Ezért is fontos, hogy hetente legalább egyszer ne együnk húst – ez a legegyszerűbb módja annak, hogy tovább tartson a nem megújuló fosszilis üzemanyagok véges készlete.

Éghajlatváltozás. Az ipari méretű hústermelés a globális üvegházgáz-kibocsátás 18%-áért felelős a FAO szerint. A hústermelésnél csak az energiaipar nagyobb szennyező (21%). Ám ha figyelembe vesszük a Worldwatch Institute újabb számításait, akkor a hústermelés az üvegházgáz-kibocsátás 51%-áért felelős a növekvő állatállomány kilégzéséből és a megváltozott területhasználatból (erdő helyett takarmánytermelés) adódó szén-dioxid-kibocsátás, valamint az állattartás, a trágyakezelés dinitrogén-oxid- és metánkibocsátása miatt. A metánnak a szén-dioxidnál 23-szor nagyobb a globális melegítő képessége, míg a dinitrogén-oxidé 296-szor nagyobb.

Forrás: http://husmenteshetfo.hu/index.php/hu/miert-husmentes/bolygonkert