Hogyan segíthetjük az erdőket a klímaváltozás hatásaival szemben? Milyen erdőgazdálkodási módszerekkel erősíthető ellenálló képességük? Hogyan őrizhető meg biológiai sokféleségük, hogyan növelhető természeti értékük? A CLIMAFORCEELIFE projekt ezeket a kihívásokat válaszolja meg. A nemzetközi együttműködés magyar tagja a WWF Magyarország Alapítvány. Bódis Pál erdő program projekt koordinátorral beszélgettünk.

A projekt a közép-kelet-európai régió erdőinek, erdőgazdálkodóinak segít a klímaváltozás okozta kihívásokkal folytatott küzdelmükben. Milyen hatással lehet a klímaváltozás erdőinkre?

Magyarországot, illetve a régiót a globálisnál szélsőségesebben fogja érinteni a következő évtizedekben a klímaváltozás. A klímaegyezményekben a másfél fokos globális felmelegedési célt szokták emlegetni. Sajnos úgy néz ki, hogy a régióban elérhető klímamodellek ennél súlyosabb hatásokat jeleznek előre Magyarországra. Az éves középhőmérséklet a másfél fokos emelkedés helyett lehet, hogy két és fél fokkal is nőni fog a következő ötven évben. Ez jelentős emelkedés, különösen az erdők esetében, amelyek nagyon érzékenyek a kisebb hőmérséklet-különbségekre is. Ráadásul a nyári, aszályos időszakok valószínűsége jelentősen meg fog nőni, a nyári csapadék összege viszont csökkenni fog. A csapadék eloszlása sem lesz kedvező a jövendő időszakban: az intenzív esős, valamint hosszabb aszályos időszakok is egyre gyakoribbá válnak. Ez a csapadék hasznosulását is kedvezőtlenül befolyásolja. Ezek miatt a kedvezőtlen folyamatok miatt szükséges az, hogy olyan eljárásokat dolgozzunk ki, amelyek a jelenlegi adottságokból a lehető legtöbbet hozzák ki, és a lehető legjobban segítsük az erdőinket abban, hogy a szélsőséges változást eltűrjék. Nagyon nagy kihívás elé nézünk, és ha bízhatunk is a jövőben, mindenképpen szükség lesz a korábban bevált erdészeti eljárások, technológiák felülvizsgálatára és az innovatív megközelítésre. Könnyen lehet, hogy évszázadok óta sikerrel alkalmazott gazdálkodási eljárásokat kell magunk mögött hagyni, vagy előfordulhat, hogy lesznek területek, ahol az eddigiekkel ellentétben nem lesz lehetséges az erdők fenntartása.

Hogyan merült fel, hogy egy LIFE pályázat keretében válaszolják meg ezt a kihívást?

A WWF irodák regionális összefogása hívta életre a projektet. A korábbi közös munkánk, szakmai egyeztetéseink során merült fel a projekt ötlete, látva a klímaváltozás okozta kihívásokat. A WWF-nél dolgozó erdészeti szakemberekben fogalmazódott meg, hogy azért is lenne érdemes ezzel régiós együttműködés szintjén foglalkozni, mert a különböző országokban eltérő erdőgazdálkodási gyakorlatok vannak, amelyek akár a többi országban is alkalmazhatók lehetnek – a legjobb megoldásnak pedig azt tűnt, hogy egy LIFE projektet írjunk erre a munkára.

Rendkívül nagyívű, hétéves projektet terveznek.

Ennek az az elsődleges oka, hogy erdőkkel dolgozunk, az erdők pedig lassabban reagálnak. Ebben a projektben nemcsak a tájékoztatás és tudásmegosztás van a fókuszban, ahogy az esetleg egy kommunikációs-információs LIFE esetében, hanem terepi beavatkozásokat is végre fogunk hajtani a projekt bemutatóterületein Szlovákiában, Bulgáriában és Magyarországon.

Nem minden országban van bemutatóterület?

Többrétegű, összetett a projekt: öt ország vesz részt az együttműködésben, háromban vannak demonstrációs területek. Romániában elsősorban a szakmai ismeretterjesztésre koncentrálunk, Csehországban pedig konzorciumi partnerünk, a Cseh Természettudományi Egyetem a projekt tudományos tevékenységeinek megvalósítását irányítja és támogatja. Bízunk benne, hogy a régió országaiból induló együttműködési szándék és igény fogja eredményessé tenni a projektet, mert így nem csak a saját belföldi tapasztalatainkat tudjuk elemezni, megvizsgálni, fejleszteni, hanem a nemzetközi és regionális tapasztalatokra is tudunk építeni. Ugyanakkor a klímaváltozás esetében nagyon fontos, hogy a regionális szempontokkal is foglalkozzunk, mert a kisebb földrajzi egységeknél nagyon eltérően jelentkeznek az éghajlatváltozás hatásai.

Állapotfelméréssel kezdődik a projekt?

Igen, a beavatkozások előtt rögzíteni kell az alapállapotot, ami ahhoz szükséges, hogy a beavatkozások hatásosságát vizsgálhassuk. Az alapállapot-felmérés részben az elméleti hátteret vizsgálja. A projektnek nagyon fontos eleme az, hogy a létező szakmai tudást és az alkalmazott erdőgazdálkodási eljárásokat megvizsgálja a klímaalkalmazkodás szempontjából, és felmérje, hogy mennyire alkalmazhatók ezek az eljárások a következő évtizedek erőteljesen változó klimatikus körülményei között, és esetleg ezekből kiindulva szükséges-e újabb megoldásokat fejleszteni.

A megoldások inkább régió- vagy inkább országspecifikusak lesznek?

Biztosan lesz egy országokon átívelő szint. Egy olyan eszköztár kialakítását tervezzük, ami a régió minden országában alkalmazható lesz. De természetesen mivel minden országnak mások egy kicsit a szakmai hagyományai és az erdőgazdálkodási technológiai rendje, vannak országspecifikus jellemzők, ennek megfelelően országspecifikus javaslatokra is szükség lesz. Például míg Nyugat-Szlovákiában a cseh hagyományokhoz közel álló erdeifenyő-ültetvények kezelése központi kérdéskör, addig nálunk ilyen ültetvények elég alacsony arányban vannak az erdőgazdálkodásban, de ha továbbmegyünk keletre, Bulgária felé, még kevésbé jellemzők az ilyen típusú erdők. Nekik viszont komoly hegyvidéki erdeik vannak, ahol olyan gyakorlatokat kell alkalmazni, ami meg nálunk nem releváns. Tehát, az egyszerű földrajzi adottságokból és a különféle szakmai kiindulási alapokból adódóan is vannak országspecifikus elemek minden ország és minden projektbemutató helyszín esetében.

Magyarországon milyen partnerekkel dolgoznak együtt?

Minden országban úgy próbáltuk meg felépíteni a projektkonzorciumot, hogy a nemzeti WWF irodák mellett legyen erdőgazdálkodó, akit be tudunk vonni a munkába, és aki kifejezett tapasztalatokkal rendelkezik, valamint nyitott arra, hogy ezeket a módszereket terepen kipróbálja. Magyarországon a Magán Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Országos Szövetségével dolgozunk együtt, és rajtuk keresztül, valamint a WWF közvetlen együttműködésein keresztül fogunk még bevonni olyan magánerdő-gazdálkodókat az ország különböző tájegységeiből, akiket szakmailag segíthetünk, és akiknek a területein ki tudjuk próbálni az elképzeléseket és be tudjuk mutatni a módszereket. A pontos helyszínek kiválasztása folyamatban van, de már a projekt megírásakor több erdőgazdálkodóval felvettük a kapcsolatot és pozitív reakciókat kaptunk.

Milyen megoldásokat fognak alkalmazni?

A WWF Magyarországnál meggyőződésünk, hogy a klímaváltozással szemben úgy tudjuk a legjobban felvenni a harcot, ha a jelenlegi erdőink megőrzéséért és természetességéért teszünk. Szakmai gyakorlatunk során sok energiát fektettünk abba, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodásnak milyen lehetőségei vannak a magyarországi erdőkben. Ez az, ami nálunk a célkeresztben van, illetve az olyan erdőgazdálkodási eljárások alkalmazása, amelyek az erdők ellenálló képességét úgy növelik, hogy az erdők szerkezetét változatosabbá teszik. Az összetett és jó szerkezetű erdők az ellenálló erdők, így ezek kialakítása a jó megoldás. Nyilván van, ahol ez nem elegendő, és komolyabb beavatkozásra van szükség – például felmerülhetnek olyan megoldások is, mint Szlovákiában, ahol az ültetvények esetében a fenyőállományokat lombos őshonos állományokra cserélik.

Gondolom a járványhelyzet megnehezíti a projekt tervezett találkozóit…

Sajnos jelenleg igen, de bízom benne, hogy járványhelyzet javulása mielőbb lehetővé teszi ezek megtartását. A projektnek ugyanis nagyon fontos eleme a tudásmegosztás belföldi és nemzetközi szinten is. Idén tavasszal lett volna egy nemzetközi szakmai konferencia, ahol a klímaváltozás kérdését tárgyaltuk volna a kelet-közép-európai régió erdeinek vonatkozásában. Bízva a javuló helyzetben ezt a konferenciát őszre halasztottuk. Remélem, hogy akkor már eredményes konferenciát rendezhetünk, ami lendületet ad a szakmai-tudományos tapasztalatcserének. A magyarországi tevékenységeink mind a szakmai, mind a laikus közönségre fókuszálnak. A szakmai közönséget a Magán Erdőgazdálkodók Országos Szövetségének tevékenységein keresztül fogjuk megszólítani. Úgy terveztük, hogy a projekt során két turnét is szervezünk, és az ország régióit bejárva tíz helyszínen ismertetjük meg a résztvevő szakembereket a projekt eredményeivel és lehetőségeivel. Ezeken a rendezvényeken bemutatjuk a vidékfejlesztési program és az azon keresztül elérhető támogatások hozzáférhetőségét is, különösen a klímaalkalmazkodás és a természetközeli erdőgazdálkodás támogatási lehetőségeit.

Nagyon jó fogadtatást kapott és nagyon népszerű az Erdőböngésző, amit a LIFE4OakForests projekt keretében készítettek. Terveznek ennek a projektnek keretében hasonló kiadványt, illetve a gyerekek és fiatalok megszólítását szemléletformáló tevékenységeken keresztül?

Úgy gondoljuk, hogy a jövő generációk megszólítása kulcsfontosságú, ezért a WWF Magyarországnál egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk erre, így a CLIMAFORCEELIFE projektbe is terveztünk ilyen tevékenységeket. Pár év múlva fogunk kiadni az Erdőböngészőhöz hasonló foglalkoztató füzetet és hozzá kapcsolódóan egy ugyanolyan teljes csomagot, amivel a környezeti nevelőknek, iskolai tanároknak segítséget nyújtunk ahhoz, hogy ezeket az ismereteket megoszthassák a diákokkal. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos eleme lehet minden, Európai Unió által finanszírozott vagy más forrásból megvalósuló projektnek. Minden olyan kollégának ajánlom, aki még távolabbról szemléli az ilyen megoldásokat.

A képek szerzője: Gálhidy László /WWF