Olvadó jégsapkák, emelkedő tengerszint, árvizek, szárazságok, kiszámíthatatlan és szélsőséges időjárási viszonyok – csupán pár olyan hívószó, melyek senki számára nem ismeretlenek, akik elfogadják a klímaváltozás tényét, ami immáron nem elvont tudományos elmélet, hanem az emberek mindennapi életét befolyásoló jelenség. Ha nem volnának elegek a fent felsorolt veszélyek, úgy a lista most impozáns szereplőkkel bővült. Egyre több jel mutat arra, hogy a klímaváltozás több halálos kórokozót és baktériumot szabadíthat a világra. A kérdésről egyébként szeptemberi, a SOTE-n tartott előadásában Áder János köztársasági elnök is beszélt. Az orvostanhallgatókhoz intézett előadásában felhívta a jövő orvosgenerációinak a figyelmét arra, hogy „új, vagy már régen elfelejtett betegségekkel kell felvenni a harcot.”

A történelem során korábban is voltak lépfene (anthrax) járványok például Szibériában, ami nem csak emberi áldozatokat követelt, de óriási mennyiségű rénszarvast is elpusztított. Az állatok tetemeit befedte a hó és a jég, azonban a klímaváltozás hatására ezek most kiolvadtak, a tökéletes hibernációban lévő vírus pedig újra embereket fertőzött meg. Nem szabad azt gondolni, hogy az éghajlatváltozásból fakadó veszély csak a tajgavidéket fenyegeti: az egyenlítő mentén húsevő baktériumok (vibrio vulnificus) kaptak erőre a felmelegedő vizekben. Egyre több tudós állítja, hogy az óceánok felmelegedése összefüggésbe hozható bizonyos vírustörzsek gyors terjedésével. Elég csupán az óceánok által felkínált élelmiszerre gondolni: az adott esetben fertőzött halak fogyasztásával a különböző betegségek könnyen utat találnak a tengertől távol eső, belső kontinentális területek felé, ezért a veszély, mint általában minden klímaváltozásból fakadó veszély, globális.

Tudományos körökben nem tartják kizártnak, hogy a klímaváltozás hatásai miatt olyan, korábban legyőzöttnek hitt betegségek is feltámadhatnak, mint a fekete himlő. Az utolsó, természetes megbetegedésként regisztrált eset 1977-ben történt, azonban megint csak találunk magyar vonatkozást. Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője túlélte a fekete himlőt, azonban ennek következményeként vakult meg az egyik szemére. Mindannyian jobban járnánk, ha bizonyos betegségeket a történelem lapjain hagynánk.

Mivel a kérdés egyértelműen a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódik, ezért nem lehetetlen, hogy a jövőben sikeres LIFE adaptációs pályázatok fognak születni ebben a témakörben. Magyarországon Dr. Páldy Anna vezetésével, az Orságos Környezetegészségügyi Intézet keretei között működő Klímaváltozás-Egészséghatás Előrejelzése Csoport foglalkozik a klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásával.

Forrás: Seeker