Az EEA legújabb tanulmánya a megújuló villamos energiára való áttérés számos előnyét tárja fel. Az Európai Unió egész területén a megújuló villamos energia fokozott használata nemcsak az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó nyomást, hanem a levegő és a víz szennyezését is csökkenti (részecskék képződése, eutrofizáció és savanyítás) - derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) új tájékoztatójából. A célzottabb fellépések minimalizálhatják a megújuló villamosenergia-ellátás fellendítésének negatív környezeti hatásait.

Az Európai Unió (EU) területén a megújuló energiaforrásokból, például a napelemekből, a szélből és a biomasszából származó villamos energia növekedése 2018-ra jelentősen csökkentette az üvegházhatásúgáz-kibocsátást - áll az EGT  megújuló villamos energiáról szóló tájékoztatójában. Az értékelés, amely két nagyobb jelentésre támaszkodik az EEA számára, részletes életciklus-elemzést mutat be az EU energiaszerkezetének 2005 és 2018 közötti trendjeihez kapcsolódó általános környezeti hatások globális változásairól, különös tekintettel a megújuló villamos energia részarányának növekedése felé történő elmozdulásra. 

A legtöbb vizsgált hatáskategória esetében a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló villamos energiaforrásokra való átállás az EU tagállamain belül egyértelmű javulást eredményezett 2018-ban, 2005-höz képest. Ennek az az oka, hogy a fosszilis tüzelőanyagokból előállított villamosenergia-termelés hatásintenzitása lényegesen nagyobb, mint a megújuló energia. Ennek eredményeként az életciklusra gyakorolt ​​hatáspotenciál alacsonyabb volt az eutrofizáció, a részecskék képződése és a savasodás szempontjából 2018-ban, mint 2005-ben, míg az ökotoxicitással és a földterület-foglalkozással kapcsolatos hatáspotenciál kissé nőtt.

A tájékoztatóból az is kiderül, hogy a nyomon követés és a célzott intézkedések segíthetnek minimalizálni az átmenet káros hatásait, különös tekintettel az édesvízi ökotoxicitásra és a földhasználatra. A fellépéseknek az anyagok beszerzésével és a különböző ellátási láncok termelési folyamataival (például napelemes fotovoltaikus modulokkal és biomassza-tüzelőanyagokkal) kapcsolatos hatások csökkentésére kell összpontosítaniuk, emellett javítaniuk kell az energia- és erőforrás-hatékonyságot. Mivel a megújuló villamosenergia-projektek növekedése várható, a jövőbeni hatások korlátozása érdekében elengedhetetlen lesz más lehetséges kompromisszumok értékelése, például az élőhelyeket és az ökoszisztémákat érintő kompromisszumok.

A legfrissebb rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az EU egész területén a megújuló energia aránya 2019-ben kevesebb mint fél százalékponttal volt alacsonyabb, mint a 2020-ra kitűzött 20% -os cél. Az összes villamosenergia-termelés 34% -ával a megújuló villamos energia csaknem megduplázódott 2005 óta, a szén pedig már nem biztosítja az EU villamos energiájának nagy részét.

Ennek ellenére a fosszilis tüzelőanyagok összesen több villamos energiát termelnek (az összes termelés 38% -a 2019-ben), mint a megújuló források. Mivel az erőforrás-összetételben az égésalapú létesítmények dominálnak, az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csaknem egynegyedéért az EU villamosenergia-ágazata felelős. A 2030-ig szóló nemzeti éghajlat-változási és energetikai tervek maradéktalan végrehajtása lehetővé tenné az EU számára, hogy túllépje a 2030-ra vonatkozó jelenlegi éghajlat- és megújuló energiára vonatkozó célkitűzéseit. Azonban ez a fejlődés még mindig nem elegendő az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ig történő csökkentéséhez képest magasabb célkitűzések eléréséhez vagy az éghajlat-semlegesség eléréséhez. 2050-re a megújuló energiának 80% fölé kell növekednie ahhoz, hogy ezek az ígéretek teljesülhessenek.