A rendelettervezet a 2021-2027-es időszakra szóló LIFE program kereteit alakítja ki, mely alapjaiban a 2014-2020-as időszakra szóló programot folytatja tovább. A tervezet többek között meghatározza a Program struktúráját, az általános célkitűzéseket, a projekttípusokat, a különböző uniós programokkal való szoros szinergiák képezését, valamint az indikatív forráselosztást az egyes alprogramok szintjén.

Az Európai Bizottság 2018. június 1-jén kiadta az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai programjának (LIFE) létrehozásáról és az 1293/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet-tervezetét, valamint az előkészítés érdekében készített hatásvizsgálatot. Az új LIFE rendeletre vonatkozó javaslatot (9651/18. + ADD1-3) a Tanács környezetvédelmi munkacsoportjában 2018. június 14-én ismertették. A Programért felelős hazai szervezeti egységek az Agrárminisztérium Környezetfejlesztési és -stratégiai Főosztálya és Természetmegőrzési Főosztálya; valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium Klímapolitikai Főosztálya.

A LIFE keretében felhasználható összeg (2018-as áron) a tervek szerint 4.828 milliárd euró lesz, amely a program jelenlegi ciklusához képest a keret 37%-kal történő megemelését jelenti. A keretösszeg négy alprogram között kerül felosztásra: Természet és biodiverzitás alprogram, Körforgásos gazdaság és életminőség alprogram, az Éghajlatváltozás mérséklése és alkalmazkodás alprogram, valamint a Tiszta energiára való átállás alprogram. A főösszeg adott, azonban az alprogramok keretösszegei indikatívak, szükség esetén átcsoportosíthatóak lehetnek a LIFE programon belül. A tervezet szerint a korábbiaknál nagyobb forrást biztosítanak az éghajlat-politikai célokat szolgáló projektek számára, a program ezzel kíván hozzájárulni ahhoz a célhoz, miszerint a 2021-2027 közötti időszakban rendelkezésre álló EU-s források 25%-át éghajlatvédelmi célokra kell fordítani. A Természet és biodiverzitás alprogramra a teljes költségkeret mintegy 40%-át fordítják.

A korábbi jól bevált eszközök megőrzése (pl. a civilszféra bevonását segítő működési támogatások megtartása) mellett új elemként került kiemelésre a stratégiai integrált és stratégiai természetvédelmi projekttípus, a nagyobb rugalmasság, a tagállami LIFE nemzeti kapcsolattartók támogatásának növelése; valamint a Program célkitűzéseit illetően a korábbi környezet- és természetvédelemi, valamint éghajlat-politikai célok kiegészültek az ún. tiszta energiához kapcsolódó szakpolitikai prioritásoknak való megfeleléssel, valamint a körforgásos gazdaságra való átállás erősebb hangsúlyával.

Összességében az általánosabb megfogalmazás, az egyszerűsítés, az integrált szemlélet és a rugalmasság kérdése van az újraszabályozási javaslat középpontjában.