A világ 250 legnagyobb légszennyezőnek számító tőzsdei cégének még mindig csak az egyötöde rendelkezik emissziócsökkentési stratégiával. A Reuters és a Carbon Disclosure Project új, közös elemzése szerint az üzleti tevékenység dekarbonizációja javítja a nyereségességet.

A COP23 klímakonferenciát és az ENSZ releváns jelentését megelőzve adta ki a Reuters és a brit Carbon Disclosure Project (CDP) a közös dolgozatát, melyben azt taglalják, hogyan tesz jót az üzletnek és a nyereségnek a kibocsátáscsökkentés, illetve a cégek alaptevékenységének zöldítése.

A közel két évnyi kutatómunkát összegző tanulmányban a világvállalatok önkéntesen közzétett üvegházgáz-kibocsátási adataiból dolgoztak, valamint bizonyos esetekben a CDP és a Reuters becsléseiből. A jelentés elkészítésében részt vett még a Yale University, a Constellation Research and Technology, a BSD Consulting, a Baker McKenzie, a KPMG, a State Street Global Exchange, the United Nations Gigaton Coalition, a Norvég Éghajlati és Környezeti Minisztérium és az Európai Űrkutatási ügynökség.

A sok okos ember ezekből az intézményekből a következő megállapításokra jutott:

• A nagyvállalatok egy kis csoportja (250 cég) felel a globális üvegházgáz-kibocsátás 33 százalékáért. Vagyis e cégek légszennyezésének változása (remélhetőleg csökkenése) fogja meghatározni, hogy sikerül-e megfékeznünk a globális felmelegedést.
• Ezek a cégek az olaj-, a gáz- és a közműszektorban, az autóiparban, a légi közlekedésben, a termékgyártó ágazatban, az acél-, a bánya- és a cementgyártó iparban aktívak.
• A szóban forgó 250 nagy szennyező cég 20 százalékának van csak olyan stratégiája érvényben, mellyel kivitelezhető a klímára gyakorolt negatív hatás tompítása.
• E vállalatok elemzése azt mutatja, hogy a tevékenységüket zöldítő (dekarbonizáló) stratégia nem feltétlenül jár a nyereségesség csökkenésével és a hosszú távú üzleti teljesítmény romlásával.
• Ezek a cégek a gyakorlatban is bizonyítják, hogy a dekarbonizációs üzletpolitika új növekedési lehetőségeket tartogat, és kedvezően befolyásolja a termék-előállítás költségstruktúráját (kevesebbet kell költeni a környezeti teher ellentételezésére, pl. karbonkibocsátási kvóták vásárlására).

Mivel az üvegházgáz-kibocsátás mértéke jelenleg stagnál globálisan, miközben évi 3 százalékkal kellene csökkennie ahhoz, hogy fékezni tudjuk a klímaváltozást, az említett cégek viselkedése kulcsfontosságú tényező lesz a közeljövőben.

Forrás: Klíma Blog