Aszályok, árvizek, hőhullámok – a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségeket és következményeit a városokban és a vidéken élők egyaránt a bőrükön érzik. Az előrejelzések szerint ezek egyre gyakoribbá válnak, és súlyosan érintik a hazai településeket. Léteznek azonban olyan megoldások, melyekkel költséghatékony és természetbarát módon lehet védekezni az éghajlatváltozás hatásai ellen. A Belügyminisztérium és a WWF Magyarország LIFE-MICACC projektje keretében öt kistelepülésen már elkészültek azok az első prototípusok, melyek a természetes vízmegtartásra épülnek, és hosszú távon segítik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást.

A rendkívül aszályos tavasz nem kevesebb kárt okozott idén hazánkban, mint a júniusi Medárddal érkező, helyenként akár az 50 mm-t is elérő felhőszakadások. A klímaváltozás hatásaitól, a szélsőséges időjárási eseményektől számos kistelepülés szenved: ilyen volt, amikor a 2010-es rekordmennyiségű, közel 1000 mm-es csapadékot, a „nagy belvizet” két száraz év követte. Mindössze 400 mm csapadékkal 2011-et a legaszályosabb évek közt tartják nyilván, és 2012 sem hozott enyhülést. Az utóbbi két év is rekordot döntött, hiszen az 1901 óta mért adatok alapján 2018, majd pedig – a 2018-as rekordot is felülmúlva – 2019 lett a legmelegebb év. 

A klímamodellek szerint a hosszú, száraz időszakok, hőhullámok, aszályok egyre súlyosabb és gyakoribb gondot fognak jelenteni hazánkban, akárcsak az időszakos belvíz, az árvíz és a felhőszakadások özönvízszerű érkezése. A 2017-ben indult LIFE-MICACC projektben a partnerek arra keresnek Magyarországon alkalmazható módszereket, hogy miként válhatnak ellenállóbbá a kistelepülések az éghajlatváltozással egyre súlyosbodó vízgazdálkodási szélsőségekkel szemben.

Kísérleti projektek a hazai kistelepüléseken

A Pest megyei Püspökszilágyon idén új módszerrel, lassan szivárgó rönkgátakkal védekeztek az aszály és az árvíz kettős problémája ellen, ami úgy tűnik, jól vizsgázott. A falu patakja korábban sokszor okozott villámárvizet, ezért a település úgy döntött, részt vesz a kísérleti projektben. Az Országos Vízügyi Főigazgatósággal, a Belügyminisztériummal, a WWF Magyarországgal és más szervezetekkel közös kezdeményezéshez négy másik kistelepülés is csatlakozott.

A projekthelyszíneken országszerte tipikusnak mondható vízgazdálkodási problémák tapasztalhatók, épp ezért lehetnek jó példák más települések számára ezek a modell megoldások. Püspökszilágyon a hegy- és dombvidékekre jellemző villámárvizek jelentenek veszélyt a település épített környezetére, Rákócziújfaluban a belvíz és az aszály okoz károkat a gazdálkodóknak. Bátyán a hirtelen lezúduló nagy esők, majd hosszú, száraz időszakok váltakozása jelent problémát, a Homokhátságon fekvő Ruzsa évtizedek óta küzd a vízhiánnyal és a talajvízszint folyamatos süllyedésével. Tiszatarjánban a hullámtéri vizesélőhelyek szárazodása és az özönnövények terjedése jelzik a környezeti változást.

A teljes cikk itt olvasható: https://vizmegtartomegoldasok.bm.hu/hu/aktualitasok/oet_hazai_telepueles_mutat_peldat_hogyan_vegyuek_fel_a_harcot_a_klimavaltozassal